Szabó Béla

Gaudi - Sagrada Família

Gaudi

Sagrada Família
A középkori, gótikus katedrálisok kései utóda a XIX-XXI. századból. A Szent Család-templom (katalánul Sagrada Família), római katolikus templom Barcelonában. Spanyolország részét képező autonóm Katalán tartomány leglátogatottabb nevezetessége, évi több, mint 4 milliót meghaladó belépővel.

A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa, Szent József-hívők Egyesülete vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak.

Az építése 1882-ben kezdődött és a tervek összetettsége miatt rendkívül lassan halad, jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyek is felismerhetők rajta.
A katalán építészet egyik óriása Gaudí 1883-ban kapta meg a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a munkába, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.

A spanyol polgárháborúban felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét. Az építkezést 1948-ban tudták folytatni, a munkálatokhoz a romok között talált modellmaradványokat és egykori fényképeket hívtak segítségül. Az építészek számára a fényképek segítségével rekonstruált modellek és Gaudí szájhagyomány útján fennmaradt gondolatai szolgáltak iránymutatóul. A munkálatokat fellendítette az 1992-es barcelonai olimpia s a 2002-es nemzetközi Gaudí-év

Fontos mozzanat volt a templom történetében a 2010-es év, amikor XVI. Benedek pápa felszentelte a kívülről még befejezetlen, de belső terében már kész, lefedett, orgonával is rendelkező templomot és basilica minor címet adományozott neki. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották. A kereszt alaprajzú római katolikus bazilikának 18 tornya lesz:12 reprezentálja majd az apostolokat, 4 az evangelistákat, 1 Szűz Máriát, a középső legmagasabb pedig Jézus Krisztust. A Sagrada Familia magassága eléri majd a 170 métert,ami kb. egy méterrel alacsonyabb Barcelona legmagasabb pontjánál, a Montjuic domb csúcsánál. Gaudí ugyanis hitt abban, hogy az ember építménye nem lehet magasabb Isten teremtményénél. A bazilikát úgy építették meg, hogy a város minden pontjáról látható legyen. A tervek szerint 60 m széles és 95 m hosszú lesz. A legmagasabb tornyokat díszítő üveg mozaikokról visszaverődő nap- vagy holdfény irányjelzőként szolgálhat a hazatérő hajósoknak is.

A Sagrada Família belső kinézetét a természet inspirálta. Gaudí nem szerette az egyenes vonalakat, mivel azok ritkán fordulnak elő természetes módon. A belső boltozatot fákat szimbolizáló kőoszlopok tartják, amelyek a tetejükön szétágazva beleolvadnak a mennyezetbe. A belső tér magassága a főoltár felett eléri a 75 métert. A spirális, homokvárszerű tornyok tetejét bonyolult mértani alakzatok díszítik. A festett üveg ablakok a föld 4 elemét képviselik. A hideg kék- és zöldszínű ablakok a levegőt és a vizet, a meleg vörös- és narancsszínű ablakok pedig a tüzet és a földet reprezentálják. A barcelonai Sagrada Familia bazilika 136 évvel az alapkőletétel után kapott építési engedélyt, miután az önkormányzat és az illetékes egyházi alapítvány két évnyi tárgyalás után megállapodásra jutott. A tervek szerint az építkezést 2026-ban fejezik be, Gaudi halálának 100. évfordulóján.

Gaudi azt vallotta: „A Sagrada Família teljes egészében az isteni gondviselés műve, beleértve az én építészként való közreműködésemet is.”

Kép és szöveg: Szabó Béla