Orbán Sándor

Orbán Sándor  magyar nyelv- és irodalom tanár, nem mellesleg vers- és dalálmodó. Véleménye szerint még a fasírtról is lehet verset írni, csak az nem lesz jó. Elsősorban a hétköznapok foglalkoztatják, a miértek és a hogyanok, az emberi kapcsolatok. Véleménye néha lágy, néha sarkos. Bátran nyúl a nyelvi eszközökhöz, és örömmel tér el a megszokott formáktól.

Ez lesz a te betűd,
Írd le az ú-t
Akkor se' add fel, ha
kisért a múlt.
 
Jegyezd meg jól,
Merre is haladsz,
Elmész, ha elmész,
Maradsz, ha maradsz,
 
De nem menekülsz attól, amit
Onnan kapsz,
Ahonnan jön a tél,
A nyár és jön a tavasz,
Attól, aki mindent lát, és aki
Minden utat figyel,
Ha félsz és maradnál,
Akkor is!
Menni kell!
 
Szeretnéd magad megszeretni
másban,
Ehhez engedni kell, hogy ugyanúgy lássam
 
Borúra derű, ez egy ilyen kor,
Beállnál bárhová, de eltűnt a sor,
De ott lesz veled, aki szeret.
Bármerre is haladsz,
Elmész, ha elmész,
Maradsz, ha maradsz,

"Mágnesesvonzásörvényölelésvágylabirintusa.
Hiábaremènyűtoprongyosszívhalál.
Tesztoszteronforróéjfèlivérszínűorgazmuslégszomj,
Óvatosvirágdalbanpironkodósvallomássikolyönhalál.
Istenútjaihiábafürkészbánat"

Nem kell semmiért bocsánatot kérned,
Valahogy kicsúszott a kezünkből az élet,
Valahogy látnom kellett
Volna, hogy neked játék,
De elhittem, nélküled
Haza sem találnék..
-----
Bárhová tart is ez a világ,
Én már nem öregszem tovább

Megint verset álmodtam.
Felriadtam.
Leírtam.
Kidobtam.
Szerintem többet az életben nem akarok...
                      ...aludni