Csiki-Szász Tímea

Mese és művészetterápia

Lélek és lakberendezőnek hívom magam, mert az embereknek nemcsak önmagukban, hanem a környezetükben is segítek harmóniát létrehozni.

Gyerekkorom óta foglalkoztat az emberi lélek, az ami tudat alatt irányít bennünket. Érdekelt hogyan hatnak az emberek egymásra, a környezetükre és viszont. Kíváncsivá tett a láthatatlan energia , a szeretet hatása és működése. Érdekelt a jövő és a sors ill. annak a lehetősége ahogyan ezt befolyásolhatjuk.

Ezzel egy időben az asztrológia tudományát tanultam Kalo Jenőnél 7 évig. Az asztrológia segített önmagam és a családból hozott feladataim tanulmányozásában, az analógiás világ működésének felismerésében. Megtanultam, hogy az élet önmagunk tükörképe és épp olyannyira tudjuk a körülöttünk lévő világot elfogadni, mint amennyire önmagunkat. A megváltoztatásához magunknak kell először változni.

Mese és művészetterápiával Dr. Antalfai Márta ismertetett meg, nála tapasztaltam és tanultam meg, hogy a művészet nemcsak kreativitásunkat tükrözi, hanem általa felszabadulhatnak a bennünk zajló lelki folyamatok is. Egy nagyon finom eszköz, ami a gyermektől kezdve a felnőttig játékosan és örömtelien segít minket át életünk válságain.

Meseterápia

A meseterápia folyamatában megtapasztalhatják a résztvevők, hogy a meseválasztásukban mindig az egyén személyes problémája, nemegyszer sorsa, a lelke mélyén húzódó, a kollektív tudattalanhoz kapcsolódó komplexusa jelenik meg. Van,amikor ez “csak” egyszerű konfliktus, amit a “mese segítségével” – közvetetten – maga is meg tud oldani (pl. szülő-gyermek konfliktus, párkapcsolati problémák).
A csoportos meseterápiát (úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél) relaxációval kezdjük. Ebben az állapotban mindenki felidézi választott, kedvenc meséjét (meséit) és abból egy jelenetet, vagy egy szereplőt, amit később le is rajzol. Az egyes foglalkozásokon ezeket a meséket lépésről-lépésre elemezzük, és próbáljuk megfejteni az adott szakasz különös jelentőséggel bíró üzeneteit. Ugyanakkor – ahogy a mesében is a hősnek -, jelen esetben az önmagát megismerni vágyónak egyedül kell rájönnie, hol akadt el életútja során, mi az, amit továbbhaladása és boldogsága érdekében korrigálnia kell. Majd külön-külön foglalkozunk minden csoporttag meséjével úgy, hogy ahhoz a többiek is hozzáadják saját meglátásaikat. Ily módon, – a különböző mesék és a hozzájuk kapcsolódó közös érzések, érzelmek kölcsönhatásánál fogva – a terápia még intenzívebb.”

Antalfai Márta “A női lélek útja mondákban és mesékben” c. könyvéből: “A mesék egyik legfontosabb célja és funkciója, ahogy Marie-Louise von Franz írja (1995), hogy a “gyökerét vesztett racionális tudatot – aminek eluralkodása egyoldalúsághoz és a személyiség elsivárosodásához vezethet – visszakapcsolja gyökereihez, a kollektív tudattalanhoz”. Meglátásom szerint ezzel egyben segíti az egyént visszatérni a közösséghez, s a közösségért végzett cselekedetekhez is. A mesék üzenetében ott rejlik a krízisek, problémák megoldásának kulcsa, az út, amely kivezetheti a főhőst a válságból, s amely egyben az élet céljához és a boldogsághoz vezető út is. Ez az út belső világunk felé vezet: a főszereplők a történet végére eljutnak oda, hogy már nem a külső világ által nyújtott javak felé vágyódnak, nem a külvilág meghódítása a cél, hanem a belső értékek megismerése – a főhős önmagára találása. Elsősorban ebben rejlik a mesék egészségvédő, terápiás hatása.”

Ezek a terápiás módok segítenek, hogy a mindennapokban erősebb önértékeléssel bírjon bárki, nem titkolva el, hogy ez a belső munka néha komoly feladat, de mivel változatos eszköztárral, zárt közegben, bensőséges hangulatú az együttlétek sora, így ez a munka érdekessé, kellemessé válik a foglalkozásokon, ahol válaszokat kaphatnak a résztvevők maguktól, magukról, maguknak.

Művészetterápia:

Az élménycentrikus csoportok, egyéni terápiák különböző művészeti technikák segítségével (képzőművészet, mozgás, zene (passzív és aktív), valamint az irodalom) elősegítik, hogy a résztvevők a művészet eszközein keresztül élményeiket kifejezhessék, megragadhassák, és az élmények elemzésén, megértésén keresztül önismeretet szerezhessenek.
A művészetterápia segít abban, hogy felfedezhessük önmagunkat; benső világunkat, motivációinkat, testi, lelki, szellemi működésünket, és a valódi önismeret útjára léphessünk. Minden alkotásban, megnyilvánulásban, tevékenységben ott rejlik a lehetőség arra, hogy szembenézhessünk emberi kapcsolatainkkal, és minden más – a világban létező – élő és élettelen dologhoz való kapcsolódásainkkal.

A művészetterápia lényeges alapgondolata, hogy minden emberi létező rendelkezik egy ösztönös, kreatív belső maggal, mely az egészséget és a pozitív irányba mozdulást igenli. Az alkotó jellegű gyakorlatok segítségével elérhető ez az erőteljes mag, és megtanulható (újra) annak előhívása a gyakorlatban, támogatva ezzel a gyógyulás vagy változás folyamatát. Az alkotó folyamat által megerősödik az önbecsülés, önismeret és önkontroll, megtapasztalhatóvá válik az elégedettség és kompetencia érzése. Ezeken túl a legtöbb ember számára az alkotás és a különböző kreatív gyakorlatok kellemesek, szórakoztatóak, így a terápiás “munkát” a terapeutával és a csoporttagokkal pozitív élményként élik meg.

Szerk.:Probis